Tippek, tanácsok
A kontúrozásról vagy guttáról
A selyemre a guttával rajzolunk. A gutta sok esetben megadja a fő kontúrokat, kiemeli a rajzot. Főleg a színes gutták alkalmasak arra, hogy a kiemelést elérjük vele. Ezért nem szokás leszedni. Én színtelen guttát használok. A festményeimen általában 5 festékréteg van egymás fölött. Mire én ezeket felrakom, általában a gutta az ecsetvonások alatt elkopik, eltűnik.
Ha mégsem tűnik el a korntúrozás, akkor én szedem le a negyedik festékréteg felhordása után. Azokon a helyeken, ahol a fényre szükségem van, megtartom a kontúr vonalat, de melléfestek, hogy csak annyi maradjon belőle, amennyi a fényhez szükségem van.
Az sem hiba, ha a gutta letöredezik, mert alatta megmarad egy világosabb csík, ami továbbra is kiemeli a kívánt vonalat.
Azokon a selymeken, amelyeket kimosunk, nem marad meg a színes kontúrvonal sem sokáig, mivel a mosáskor az letöredezik, leesik.
A kollázs technika alkalmazása során hasznos a guttázás. A guttázás mentén kivágott anyag nem fog rojtosodni.
A sűrítőről
A selyemfestékhez lehet adagolni sűrítőt, amivel a kontúrok melletti háttér részletet stabilabb, nem annyira folyós festékkel lehet meghúzni. Vigyázni kell azonban, mert a sűrítő a festéket világosabbá teszi, elüt az eredeti festék színétől. Én azért nem szeretem alkalmazni, mert megszáradás után kikeményedik azon a helyen a selyem és a szép fényét elveszíti, matt lesz tőle.
A keverő fehérről
A selyemfestéket általában vízzel hígítjuk. Létezik azonban egy keverő fehér festék, amellyel nagyon szép pasztell színeket lehet kikeverni. Ekkor a szín világosabb lesz, de egységesebb, nem olyan híg, mintha vízzel hígítanám.
A festőkeretről
A festés megkezdése előtt a festőkeretet célszerű ragasztópapírral leragasztani azokon a helyeken, ahol az anyaghoz hozzáér, illetve ott, ahol várható a festék lecseppenése. A ragasztószalag eltávolításával és cseréjével a festőkeret könnyen tisztán tartható.
Az asztalon a festőkeretet vízszintesen helyezem el. Alája barna színű üveglapot teszek, hogy a színtelen guttával kirajzolt vonalakat lássam. Az üveglap széleit körberagasztottam ragasztószalaggal, hogy ne vágjon. Az üveglap azt a célt is szolgálja, hogy a "nedves a nedvesen" technika alkalmazása során esetlegesen lecseppenő festék arra hullik. Amíg a kép szárad, az üveglapot nedves szivaccsal letörlöm, majd papírtörlővel szárazra törlöm. Mire ezt elvégzem, a kép annyira megszárad, hogy folytathatom a festést.
Az ecsetek tisztításáról
Festés előtt érdemes az ecsetet mosogatószerbe ( folyékony mosószerbe) mártani, majd kimosni. Lényeges, hogy a szőrök tövénél, ahol a szárhoz rögzülnek, ott is érje a mosogatószer,mert akkor a festék nem fog feszáradni a szálak közé.
A festés során használt ecsetet tiszta vízzel teli tálba szoktam állítani, hogy ne száradjon bele a festék az ecset szálainak tövébe addig sem, amíg időt szakítok a kimosásukra. Az ecseteket mosószeres vízzel szoktam alaposan kimosni, megtörölni, majd egy pohárba állítva tárolom, hogy a sörtéik szabadon legyenek és ne deformálódjanak.
A törlésről
A festék törlése során mindkét oldalon - tehát az anyag alatti részen is papírtörlőt helyezek el, hogy az a felesleges festéket feligya, ne csak szétnyomjam az anyagon a felső törlővel a festéket, hanem ténylegesen eltávolítsam.
A perspektíva érzékeltetéséről
A tájképeken a távolabbi tárgyakat, fákat halványabb és kékesebb színnel szoktam megfesteni, hogy a távoli perspektívát érzékeltessem.
A fő témát a kép középpontjába szoktam legtöbbször helyezni. Azt mindig részletesen megfestem. A távoli dolgokat halványabbra, kékesebbre festem, de a közelieket élénk színekkel, kontrasztosan , hogy a perspektívát ezzel is érzékeltessem.
A szálirányról
Azokon a képeken, ahol több függőleges és vízszintes vonalat kell húzni, (pl. épületeket ábrázoló tájképek, ) a függőleges vonalakat mindig a szálirányba húzom. Ilyenkor nagyon figyelek arra, hogy az anyag felfüggesztése során ne deformálódjon el a selyem, ne torzuljon el a kép. A vasalásnál szintén nagyon kell figyelni, hogy az anyag ne húzódjon meg. Ennek érdekében nem a vasaló megszokott irányában vasalom az anyagot, hanem a széles oldalát tolom csak lassan előre, és azt is csak szálirányban. A vasalódeszkán hagyom vízszintes helyzetben a selymet kihűni. Így megmaradnak a selymen az eredeti arányok.A kontúrozásról vagy guttáról
A selyemre a guttával rajzolunk. A gutta sok esetben megadja a fő kontúrokat, kiemeli a rajzot. Főleg a színes gutták alkalmasak arra, hogy a kiemelést elérjük vele. Ezért nem szokás leszedni. Én színtelen guttát használok. A festményeimen általában 5 festékréteg van egymás fölött. Mire én ezeket felrakom, általában a gutta az ecsetvonások alatt elkopik, eltűnik.
Ha mégsem tűnik el a korntúrozás, akkor én szedem le a negyedik festékréteg felhordása után. Azokon a helyeken, ahol a fényre szükségem van, megtartom a kontúr vonalat, de melléfestek, hogy csak annyi maradjon belőle, amennyi a fényhez szükségem van.
Az sem hiba, ha a gutta letöredezik, mert alatta megmarad egy világosabb csík, ami továbbra is kiemeli a kívánt vonalat.
Azokon a selymeken, amelyeket kimosunk, nem marad meg a színes kontúrvonal sem sokáig, mivel a mosáskor az letöredezik, leesik.
A kollázs technika alkalmazása során hasznos a guttázás. A guttázás mentén kivágott anyag nem fog rojtosodni.
