A selyemről
A selyemről
A selyemhernyó tenyésztésről és a valódi hernyóselyemről
"A selyemhernyó - tenyésztés Kínából származik, ahol már időszámításunk előtt 2700 évvel foglalkozott ezzel Hoang-Ti császár felesége.
Hittérítők titokban hozták Európába a selyemhernyópetét, amelynek tenyésztése a hatodik században, 551-ben indult olasz, francia és spanyol földön. Magyarországon Mária Terézia uralkodása idején, 1765 körül kezdtek foglalkozni vele.
Gróf Széchenyi István 1840-ben a selyemről írott művében buzdított a hazai ipar legfrissebb forrása, a selyemtenyésztés előmozdítására.
Statisztikai kimutatás szerint 1883-ban Magyarország majd 70 milliót adott ki selyemkelméért.
Az állam felismerte, hogy jobb lenne, ha magunk termelnénk selymet, s a pénz az országban maradna. Ezt elősegítendő BererédjPál miniszteri tanácsost bíztak meg a hazai selyemtenyésztés és selyemhernyó eledelt képező eperfák telepítésének felügyeletével.
Göndöcs Benedek gyulai apátplébános az 1884-ben a selyemtenyésztésről írt füzetében hasznos tanácsokkal látta el a tenyésztőket. Hatására Csabán fellendült a tenyésztési kedv.
Bezerédj Pál támogatásával 1887 nyarán felépült a gubóbeváltó emeletes épülete. A tenyésztők innen ingyen kapták a petékből kikelt piciny hernyókat, amelyeket otthonukban polcokon, vagy deszkaállványokon tartva naponta kétszer-háromszor eperlevéllel tápláltak.
A selyemhernyó négy vedlés után kezdett gubózni. Ennek elősegítésére gyaluforgácsot vagy rőzseágakat használtak. A 4 cm -t meghaladó hernyók ezekre felmásztak és elkezdtek selymet ereszteni, melyet szabályos gubóvá alakítottak. A tenyésztők a gubókat beszállították a gubóbeváltóba, ahol ezeket 95 asszony válogatta, szárította. Hogy a gubókban lévő bábok elpusztuljanak, pár percig forró vízbe rakták, majd szárítás után a selyemgombolyítóba szállították, ahol a gubókról lefejtették a selyemszálat..."
Gyermekkoromban az egyik szomszédunk foglalkozott selyemhernyó tenyésztéssel. Egy elkülönített helyiségben, polcokon laktak a selyemhernyók, mint egy terráriumban a kisállatok.
Rengeteg eperlevelet ettek, mert nagyon falánkok voltak. Szemre szépek voltak, de én nem tudtam őket megszeretni - viszolyogtam tőlük. Inkább csak akkor merészkedtem be hozzájuk, amikor a bábozódás ideje volt. Az nagyon tetszett, ahogyan a selyemgubókat szőtték.
A műselyemről
A mai kor embere már műselymeket használ. Valódi hernyóselyem alig van. A festészetben leggyakrabban használatos a pongé selyem. A vékonytól a vastagig, az átlátszótól a kevésbé átlátszóig, a matt hatásútól a fényesig nagyon sokféle műselyem áll az érdeklődők rendelkezésére. Mindegyiken másképpen terül a festék, ezért érdemes többfélét kipróbálni.
